Hatvany Lajos palotái

dscf0007.JPG„Este társaság Hatvanyéknál. Bartók és más vendégek. Vacsora és zene…” – írta Thomas Mann 1936 júniusában egy naplóbejegyzésben, miután a kivételes műveltségű mecénás-irodalmár, báró Hatvany Lajos Bécsi kapu téri palotájában vendégeskedett.

A látogatásról többféle történet ismeretes, Hatvany maga is lejegyezte azt. Eszerint a német író a kormány meghívására érkezett Budapestre, őt és feleségét Bécsből Hatvanyék kísérték Budára, náluk szállt meg a pár. Mann hivatalos volt Hóman Bálint kultuszminiszter estélyére is, de lebeszélték róla, hogy részt vegyen rajta, így megüzenték, hogy az író nem érzi jól magát. Thomas Mann a lemondott program helyett Bartókkal szeretett volna találkozni, aki mint kiderült, ugyancsak rosszullétre hivatkozva szintúgy távol maradt a Hóman féle bankettől. Így történt hát, hogy Bartók aznap este szűk körben Thomas Mannéknak zongorázott Hatvany báró rezidenciáján.

A Nobel-díjas íróóriás több alkalommal is vendégeskedett a mecénásnál, először 1935-ben, majd 1937-ben, amikor a Magyar Színházban megtartott estjén Lotte Weimarban című, akkor még készülő regényéből olvasott fel. A tervek szerint József Attila ezt követően mondta volna el Thomas Mann üdvözlése című, előző nap lejegyzett versét, de a rendőri cenzúra ezt a politikai tartalom miatt nem engedélyezte, így a kéziratot a költő Hatvany Bécsi kapu téri otthonában adta át az írónak. Akkoriban József Attila is több ízben járt a bárónál, s mivel a pénznek híján volt, zuglói lakásától gyalogolt a Várig.

Hatvany Lajos első várbéli palotája a Tárnok utca 5. szám alatt állt, termeit könyvekkel töltötte meg, és már ott is egymásnak adták a kilincset az írók. 1919-es emigrációja után írta neki egy levelében Schöpflin Aladár: „Minden héten négyszer sajnálom, hogy nem mehetek fel Tárnok utcai házad teraszára, egy órára beszélgetni veled.”

A Bécsi kapu téri villát Hatvany jóval 1927-es hazaérkezése után, 1932-ben vásárolta. Hat évig lakta, ez idő alatt komoly irodalmi élet folyt a házban, és alapító helyszíne lett a Szép Szó című folyóiratnak. 1938-as újbóli emigrálása után Hatvany eladta az épületet, amiről így írt: „Bécsi kapu tér eladva, vagyonváltságra elmegy az ára. Nem akarok több lakást. Hotelszobák lakója leszek.”

Hatvany 15 ezer kötetes könyvtárát egy Duna-parti pincébe vitette, de a háború alatt egy felrobbant lőszeres teherautó miatt a pincébe betört a víz, és gyűjteménye odalett.

Forrás:
Sárközi Mátyás: Vérbeli várbeliek, Kortárs Könyvkiadó, 2010.