Az utókor olykor érdekesen fejezi ki rajongását, tiszteletét a múlt nagy alakjai iránt. Klasszikus esetben feldolgozzuk a történelem vagy tudomány szempontjából fontos előd életét, kiállítjuk emléktárgyait, monográfiát írunk, köztereket nevezünk el róla, szobrot emelünk neki vagy emléktáblát helyezünk el a megfelelő helyeken. Aztán jön a népi babona, továbbgondolja mindezt, és misztikus jelentőséget tulajdonít emlékhelyek meglátogatásának, szökőkútba dobott pénzérméknek, szoborrészletek megcsókolásának vagy megérintésének.

Utóbbi játékot jellemzően valamiért minduntalan áthatja a szexualitás. Ha egy kicsit messzebbre tekintünk, ott van példaként a veronai Júlia-szobor: csakis keblének érintése hoz szerencsét a szerelemben, véletlenül sem kislányosan befont haját vagy hosszú szoknyáját simogatjuk.

Hadik András magyar huszártábornok, a Mária Terézia által is kedvelt tábornagy emlékének többszörösen adózik a hazai történelmi emlékezet: utca, honvédségi század, kávéház, kastély és park viseli vagy viselte nevét.

Budavár 1710-ben született, egykori parancsnokának lovas szobra a Szentháromság és az Úri utca sarkán áll. Babona tárgyává az egy időben a közelben működő műegyetemi kollégium diákjai tették: hogy sajátos összefüggést találtak egy népi hiedelem és a „leghuszárabb huszár” lovának bizonyos testi jellegzetességei között. A műegyetemi hit szerint ugyanis a lóhere nemcsak négylevelű formájában hoz szerencsét, hanem akkor is, ha történetesen egy bronzló (test)része. Ennek a minden tudományos alátámasztást nélkülöző elgondolásnak köszönhetően vizsgaidőszakban, a fontosabb megmérettetések előtt a parancsnoki ló heréinek megérintése szép lassan kötelező rítussá vált. Sőt, azt beszélik, hogy az egyetemi kollégium elköltöztetése óta is őrzik a diákok ezt a szokást, a Villamoskar hallgatói mérnökké válásuk alkalmával ma is visszajárnak a várba a ló azon testrészét simogatni.

Hogy mindez kárára vagy előnyére van-e az 1937-ben felavatott szobornak? Tény, hogy ifj. Vastagh György jelentős mértékben oxidálódott bronzszobrának altesti része ma is fényesen csillog. Sokan meg is lesik.

/Forrás: Török András: Budapest-könyv avagy Simplicissimus szerint a világ (2015)/

/Térkép forrása: Google Maps/